|
 |
|
|
... kinyíltságban
szinte hallja a leszálló csendet
amelyet a hópihék hoznak a magasból
s kísérnek madárárnyak
2
a nádas mélyéről
kiröppen az alkonyat
meglebeg a tó iszapos medre felett
int a havazásnak
a felzizegő nádbugáknak
a megfeketedett örökéletű fűzfáknak
a hűséges idő-strázsáknak
aztán könnyed... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
... s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszönöm,... |
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Csak egy mozdulat töri meg a másodpercet,
s ott mélyen szemedben, íriszed megremeg.
A kételynek szaga van, mert változik az élet,
s a csendben, a ki nem mondott szó meglebeg.
Nekem nem tudsz hazudni, mélységed enyém.
Olvasom, mintha ha csak nyitott könyvet tennél elém.
Mert figyeltelek, reggel s délben, meg esti fényben.
Hisz úg... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
...
Csak egy mozdulat töri meg a másodpercet,
s ott mélyen szemedben, íriszed megremeg.
A kételynek szaga van, mert változik az élet,
s a csendben, a ki nem mondott szó meglebeg.
Nekem nem tudsz hazudni, mélységed enyém.
Olvasom, mintha ha csak nyitott könyvet tennél elém.
Mert figyeltelek, reggel s délben, meg esti fényben.
Hisz úgy szer... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
|
|
|
... alkony,
s engem szólít halk hegedűhangon.
Az alkonyat az ég lapján távol
hegyperemet, toronypárkányt vázol
ecsetjével a hulló sugárból.
A Gellérthegy mintha meglebegne,
fátyolt terít ormára az este,
s fejét hajtja szálló fellegekre.
Emlék... emlék... Fák felett az est kél...
Mint madarat, a kezedbe vettél...
Köszö... |
|
|
|
|
|
